Igen, megint behánytam a liftben. De nem érzem, hogy az én hibám lenne. Oké, üvöltözzön a házmester, én még kellőképpen rosszul vagyok ahhoz, hogy beszéljek vele. Úgy sem tudnék mit mondani neki, ráadásul ti is jobban tudtok hárítani. Mégis csak én csináltam. Mondjuk minek kellett nekem is veletek mennem? Tudjátok, hogy nem bírom a szeszt, főleg, ha benyomtok és itattok. Bár gyakorlatilag elráncigáltatok. Egy kicsit talán örültem is neki. Kevés a közös program az utóbbi időben. Csak az albérletben találkozunk, miután visszajöttök óráról. Ennyi az együtt töltött idő, pedig állítólag a legjobb barátok vagyunk. A nagy séták hiányoznak a legjobban. Most csak annyi időre megyünk el, amíg ki végeztek egy-két cigit. Pedig mennyire jó volt, főleg esténként, nyáron, mikor lehevertünk a fűbe és csak bámultunk ki a fejünkből. Milyen jó illatok voltak...
Valahogy változtatni kell a dolgokon, mert ez így nagyon nem jó. Mégis csak kis korom óta ismerlek titeket. De jó lenne újra olyan kis hülyének lenni, gondtalan idő volt! Valahogy észre kell vetetnem veletek a helyzetet. Még nem tudom, hogy csináljam, nehéz veletek szót érteni. Talán újra a szőnyegre szarhatnék.
Sári, a két éves terrier.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése